1951: A VERTESZ megalakulása (Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat)
A VERTESZ-t 1951. április 1-vel a Népgazdasági Tanács határozatával hozták létre a Ganz Villamossági Gyár tervező-, eladási- és szerelési főosztályaiból, valamint a Magyar Siemens Művek erőátviteli megrendeléseivel foglalkozó dolgozóiból és helyszíni szerelőiből. Ily módon a cég a Ganz hagyományait és tapasztalatait folytatta tovább. A Ganz Gyár 1878-ban Bláthy Ottó vezetésével hozta létre az Elektrotechnikai Főosztályát, amely a Ganz Trösztön belül később önálló vállalattá nőtte ki magát. A Ganz Gyár mérnökei olyan találmányokat adtak a világnak, mint az első zártmagú transzformátor, az első áramszámláló (fogyasztásmérő), az első villamos vasút. A II. világháború után körvonalazódott a nagyerőművek, alállomások és az ezeket összekötő országos villamos energia rendszer létrehozásának igénye. Az iparfejlesztési törekvések ugyanakkor egyes nagyvállalatok decentralizálásához vezettek. Így az addig a Ganz Villamossági Gyár által gyártott készülékek, gépek egy részének gyártását más vállalatokhoz csoportosították át. Nem volt azonban olyan szervezet, amely egy villamos létesítmény teljes, a tervezéstől az üzembehelyezésig tartó kivitelezési folyamatának koordinálásával foglalkozott volna. Ennek a szükségszerűsége hozta létre a VERTESZ-t.
A VERTESZ első központja a Ganz Gyárhoz közel, a Margit körúti volt fegyház épületében volt. Az előgyártó és raktározási tevékenységek Budapest területén szétszórva helyezkedtek el, különböző, rossz műszaki állagú telephelyeken. Ezek, - Dévai utca, Róbert Károly körút, Nagy Lajos Király út, Árpádfejedelem útja - ma már csak kevesek emlékében élnek. Az alapításkor a cégnek 1094 dolgozója volt.
A VERTESZ az alapítást követő években elsősorban a magyarországi országos és ipartelepi villamos erőművek és alállomások kivitelezésével foglalkozott, de az 50-es évek második felétől a teljes kapacitás 20%-át a bányák villamos berendezéseinek kivitelezése kötötte le. A 60-as évek elején jelentek meg a vegyipari létesítmények, illetve vasúti villamos berendezések. Az 50-es évek második felétől már külföldi létesítmények kivitelezésén is dolgoztunk.
A VERTESZ minél előbb szeretett volna találni egy olyan telephelyet, ahol megfelelő körülmények között végezhette előgyártási tevékenységét. Az évek során ugyanis az előgyártás iránti igény megnőtt és a technológiák fejlődése lehetővé tette, hogy tipizált berendezéseket gyárthassunk, amelyeknek a helyszíni összeszerelése egyre kevesebb időt vett igénybe. Ez azonban az alkatrészgyártás, a szerkezeti gyártás, a festés, a szerelés egymásutániságát kívánta, amelyet csak egy helyen lehet gazdaságosan megvalósítani. A minisztérium által felajánlott helyek mind korábbi gyárak meglevő telephelyei voltak, amelyek villamos berendezés gyártására nem voltak alkalmasak. A vállalat vezetése azért küzdött, hogy sikerüljön egy teljesen új gyárat építeni. 1956-ban jelölték ki a Fehérvári úti, korábban mocsaras terület feltöltésével nyert szántóföldet, amely viszonylag közel volt a városközponthoz. Az építkezések az 1956-os események miatt csak 1958 végén kezdődhettek el.
1962: A berendezésgyártó (KÖF/KIF) részleg megnyitása Budapesten
1961-ben sikerült beköltözni a ma is használt központi telephelyre, ahol sikerült egyesíteni a szétszórt gyártási és raktározási tevékenységeket és megvalósítani egy akkor korszerű előgyártási tevékenységet.
1963: A VERTESZ a Magyar Villamosművek Tröszt tagja lesz
Időközben a VERTESZ az 1963-ban létrejött Magyar Villamosművek tagvállalata lett. Tevékenysége elválaszthatatlan volt a magyar villamos energia rendszer fejlődésétől. Minden hazai erőmű és majdnem minden nagy/középfeszültségű alállomás villamos kapcsolóberendezéseinek gyártása és szerelése a VERTESZ-hez fűződik.
1968: Új berendezésgyártó részleg telepítése Zalaegerszegen
Sajnos ez a telephely igen gyorsan szűknek bizonyult és így került sor 1968-ban a Zalaegerszegi Gyár avatására. Miután a gyárat a bútorgyár régi épületeiben helyezték el, nem igazán sikerült kulturált gyártási körülményeket teremteni.
1987: Az új zalaegerszegi gyár felavatása
Az 1970-es évek végétől vett részt a vállalat a magyar ipar legnagyobb létesítményének, a Paksi Atomerőműnek a megvalósításában. Ezidőben már 2200-2300 főt foglalkoztatott. A Paksi Atomerőmű kivitelezése olyan terheket rótt a cégre, amelyeket már egyre nehezebb volt elviselni a korszerűtlen gyártási körülmények között. Ezért kaphatott zöld utat az új zalaegerszegi gyár építése, amelyet 1987-ben avattak fel. Ezekben az években évi 300 mező középfeszültségű, 1000 mező kisfeszültségű elosztóberendezést, 300 db reléállványt, 2000 db ESZI-ESZK elosztót, 6000 db kapocsszekrényt gyártottunk.
A vállalat életében az 1980-as években jelentős szerepet játszottak az export létesítmények, melyek közül a legnagyobbak a Líbiában épült misuratai acélmű és a tengizi olaj és földgáz kitermelő üzemek voltak. Mindkét helyen 100-nál több munkatársunk dolgozott egyidőben.
A Paksi Atomerőmű építésének befejeződése után a kivitelezési munkák volumene csökkent, az országban elindultak a privatizációs törekvések. Az MVMT 1989-től kezdődően kereste a VERTESZ vevőjét, mígnem a Merlin Gerinben megtalálta azt. A Merlin Gerin akkor a Schneider csoport egyik vállalata volt. A Schneider csoport története 1836-ban kezdődött. A csoport elsősorban az acélgyártásban, a híd- és vasútépítésben jeleskedve a XIX. század második felében a francia ipari fejlődés meghatározó vállalatává vált. Az 1970-es években váltott jelentős irányt. Ezekben az években az olajválságot követően a villamosenergiaipar területén hajtott végre befektetéseket, miközben egyéb érdekeltségeit felszámolta. Az 1990-es évek közepére alakult ki a csoport mai szerkezete.
1991: A Merlin Gerin S. A. birtokolja a részvények 51%-át, ekkor válik Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt.-vé
Az 1991. április 2-án aláírt privatizáció, mint minden magyarországi cégnél, a VERTESZ-nél sem ment símán. Az átalakulás egybeesett a magyar ipar visszaesésével, amely maga után vonta a villamos energia iránti igények jelentős csökkenését. Ezzel a VERTESZ hagyományos piacai nagymértékben csökkentek. Ebben az időszakban a vállalat sok nehézséggel küzdött, amelynek egyik következménye a létszám 450 főre történő csökkenése volt. A vállalat megőrizte sokévtizedes szakértelmét és ezt ötvözte anyugat-európai korszerű módszerek alkalmazásával. A Schneider Electricnél dolgozó munkatársak átlagéletkora jelentősen csökkent, képzettségük nőtt. Több nyelven beszélő szakembereink nemcsak Magyarországon, hanem a más országokban működő Schneider vállalatoknál dolgozva is öregbítik a cég és a magyar ipar hírnevét.
1992: Szerkezetváltás kezdődik meg a vállalaton belül
1993: Multi 9 kismegszakító összeszerelő-üzem létrehozása Zalaegerszegen, az MG Zala Kft. megalapítása
1996: A Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. a Schneider Electric 100%-os tulajdonú vállalata lesz
1997: A vevők és munkatársak magas szintű termék- és alkalmazástechnikai gyakorlati ismereteinek bővítésére Oktatási Központ jön létre
1998: Megvásárlásra kerül a Bakony márkanév résztulajdona a Schneider működési területén és a Bakony márkájú elektrotechnikai készülékek kizárólagos forgalmazási joga
1999: A nemzetközi arculatváltásnak megfelelően a magyarországi vállalatnévben is megjelenik az anyacég neve, működési és tevékenységi területe, így a cég neve Schneider Electric Hungária Villamossági Rt. lesz
2001: A Prodax Rt. csatlakozása a Csoporthoz: a gyöngyösi székhelyű vállalat piacvezető a kisfeszültségű villamos szerelvények terén a lakossági és szolgáltatási szektorokban.
2002: A Regionális Elosztóközpont létrehozása (ma CEELog)
2003: TAC (Tour Andover Controls) vállalat akvizíciója
2005: A zalaegerszegi gyár új telephelyre költözik
2006: Az OVA (Olaszország), a Merten (Németország) és az APC (American Power Conversion) vállalatok akvizíciója
2007: A Regionális Elosztóközpont (CEELOG) új telephelyre költözik
2008: A magyarországi Schneider vállalatok jogi egyesülése (Schneider Electric Hungária Zrt., Prodax Zrt. és MG Zala Kft.).
