DCIM-szoftver adatközpontoknál jelentkező kihívásokhoz

Legutóbbi DCIM Magic Quadrant jelentésükben a Gartner iparági szakértői a következőképpen definiálják a DCIM-et: „(olyan) eszközök, melyek az informatikai berendezések (szerverek, adattárolók és hálózati kapcsolók), valamint a létesítményi infrastruktúra összetevői – például az áramelosztó egységek (PDU-k) és a számítógéptermi légkondicionálók (CRAC-k) – esetében nyomon követi, méri, irányítja és/vagy ellenőrzi az adatközpont kihasználását és az energiafogyasztást”. A jelentés továbbá tisztázza, hogy a DCIM elsősorban „az informatikai rendszerek folyamatos működéséhez szükséges energiaellátást, hűtést és fizikai biztonságot biztosító berendezéseket” jelenti.

A DCIM túlmutat az alapvető eszközfelügyeleten, így az adatközpont üzemeltetője felmérheti, mi történik a környezetében, többek között az energiaellátást és hűtést biztosító eszközök állapotát. Az alapötlet az, hogy segítsük a vezetőket a problémák megelőzésében, valamint a jövőbeni igények tervezésében és a berendezések optimális elhelyezésében.

Ahogy kollégánk, Kevin Brown blogbejegyzésében részletesen is olvasható, az ügyfelek a hagyományos DCIM-eszközök használatakor bizonyos kihívásokkal szembesültek – ilyen kihívás például a használat és karbantartás, például a szoftverfrissítések esetén a hosszú telepítési idő és a nagyfokú komplexitás.

Az adatközpont-felügyeleti szoftver általában két fő kategóriába sorolható: felügyelet/automatizálás és tervezés/megvalósítás.  Az első kategória az informatikai helyiség és a létesítmény energiaellátásának felügyeletével és automatizálásával, a környezetszabályozással és a biztonsággal foglalkozik. Segít biztosítani, hogy az adatközpont a tervezett módon működjön, és a felhasználó által beállítható küszöbértékeket határoz meg a fizikai eszközök riasztásaihoz – például a hőmennyiség, a szellőzés és a légkondicionálás terén. Jelentést készít továbbá a valós idejű, átlagos és csúcsidejű energiahasználatról, valamint méri az energiafelhasználás hatékonyságát (PUE).  A tervezési és megvalósítási szoftver elsődleges feladata az informatikai vezetők segítése az adatközpont cseréjének, új berendezések telepítésének folyamatában a maximális hatékonyság, valamint az eszközök nyomon követése érdekében. Támogatja a „mi lenne, ha” forgatókönyvek használatát, amellyel segíti a tulajdonlás teljes költségének csökkentését.

A DCIM négy problémás területen tud segíteni az ügyfeleknek: 

• Leállások kiküszöbölése
• A távfelügyelet és távvezérlés hiánya.
• Különböző beszállítóktól származó eszközök kezelése.
• Számos helyszín kiszolgálása kis létszámú vagy hiányzó informatikai személyzettel.

Az informatikai infrastruktúrát nem csak egy módon védheti a biztonsági kockázatokkal szemben. Érdemes többszintű megoldást választani.

Az védelem első vonala a fizikai biztonság. Az eszközök lehetnek távoli helyeken, így az adatvesztés a leállások megelőzése érdekében mindig szemmel kell tartania azokat. A kiváló minőségű, integrált videofelügyeleti rendszerek felszerelése lehetővé teszi a távoli, valós idejű figyelést, így észlehetők a szokatlan tevékenységek, a rackekhez való kártyás hozzáférés pedig csökkenti az illetéktelen hozzáférés veszélyét. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az olyan környezeti tényezők általi fenyegetéseket sem, mint a hőmérséklet, a páratartalom, a füst és a víz, amelyek komoly veszélyt jelentenek egy vállalat informatikai infrastruktúrájára.

A következő a logikai réteg. Az olyan DCIM megoldások, mint a biztonságos, felhőalapú, teljes körű felügyeleti szoftverek központosítják a különböző helyeken telepített berendezések kezelését, ezáltal lehetővé teszik a meghibásodások megelőzésére és a problémák gyors megoldására szolgáló, állandó helyszíni felügyeletet.

A kiberbiztonság és a fizikai biztonság egyformán lényeges tényezőnek számít a leállások és üzemzavarok elkerülésében.

Miközben az adatközpontok egyre szabványosabbá és modulárisabbá válnak, csökkenni fog a DCIM megoldáscsomagok összeállításának igénye, mivel egyes funkciók az adatközponti modulok firmware-jeként lesznek megvalósítva, más DCIM-funkciók, például az elemzések pedig felhőszolgáltatásokon keresztül válnak elérhetővé. Fontos, hogy ezt a trendet most felismerjük, és biztosítsuk, hogy a most bevezetett megoldások zökkenőmentesen, az adatközpont működési gyakorlatának és folyamatainak jelentős módosítása nélkül átvihetők legyenek az adatközpontok a következő generációjába. A jövőbeli adatközpontokban alkalmazott módszerek és szabványok még nem határozhatók meg pontosan, mégis azonosítható a ma kiválasztott eszközök számos fő jellemzője, amelyeknek köszönhetően a jövőre készek, ugyanakkor a jelenben is hatékonyak lehetnek.

• Skálázható, moduláris, rugalmas rendszer.
• Nyitott kommunikációs architektúra.
• Szabványos, előre megtervezett kialakítás.
• Aktív beszállítótámogatási struktúra.

Az ilyen jellemzőkkel rendelkező DCIM eszközök választásával már ma biztosítható, hogy az üzleti folyamatok, adatok és módszerek összhangban legyenek a DCIM várható fejlődésével.

Az adatközpontok vezetői gyakran keresnek olyan DCIM megoldásokat, amelyek működési folyamataik hiányosságait pótolják, például:

• Készlet-/eszközgazdálkodás.
• Rendszer-konfigurálás.
• Riasztások integrációja.
• Jelentés a vezetőség vagy más érdekeltek felé.

Az ilyen jellemzőkkel rendelkező DCIM eszközök választásával már ma biztosítható, hogy az üzleti folyamatok, adatok és módszerek összhangban legyenek a DCIM várható fejlődésével.

A DCIM funkciói, eszközei és hatásai a létesítménykezelést és az informatikát is érintik - ez két egymástól hagyományosan elszigetelt vagy elkülönített terület. A vezetőség is „siló” szerepet játszhat a szervezetnél, ezért érdemes bevonnia azokat, akiknek a DCIM rendszer kialakítása és működtetése a feladata lesz. Valamennyi érintettnek részt kell vennie a kiértékelés korai szakaszában, hogy mindenkinek figyelembe vehessék a szükségleteit és elvárásait.

1. A kiértékelési szakaszban annak kezdetétől részt kell vennie az informatikának, a létesítménykezelőknek és a vezetőségnek is.
2. Minden érintettel tisztázni kell a DCIM szükségességét.
3. Meg kell állapodniuk a DCIM követelményeiről és céljairól.
4. A beszállítóval közösen tisztázni kell a célok eléréséhez szükséges speciális követelményeket.
5. Biztosítani kell a vezetőség elkötelezettségét a szükséges erőforrások biztosítása iránt.
6. A folyamatokhoz és eljárásokhoz érdemes saját felelőst kinevezni.
7. A beszállítótól meg kell követelni a rendszer működtetéséhez és karbantartásához szükséges ismeretek kidolgozását.

A DCIM hatékonyságának kulcsa, hogy a kiértékelési szakaszban a létesítménykezelők, az informatikusok és a vezetők is részt vegyenek, megállapodjanak az igényekről, a célokról és a megvalósítási tervekről, valamint kinevezzék az egyes folyamatok felelőseit.